Molnár Kitti írói oldal

Amint a toll a papírhoz ér, szabad vagyok.

Jó reggelt, 2020!

Tizenhat nap. Nagyjából ennyi idő volt szükséges, hogy elhiggyem, újév van. Annyi, de annyi minden történt a gyorsvonatként elszáguldó decemberbe és az izgő-mozgó év elejében. Tehát kellene újévi fogadalom. Vagy illenék egyet-kettőt lejegyezni.

  • Idén kiadom a könyvem! (Vagy ezt már 2019-ben ellőttem?)
  • Minden este írni fogok! (Na, ezt már másodikán buktam.)
  • Akkor legalább minden elalvás előtt olvasok! (*horkolás*)

Szép dolog a fogadalom, de ahogyan a konditermek kiürülnek január végén, úgy a magamnak ígért célok is üressé válnak. Monotonon zúgó gépekként kattognak agyam hátsó zugában, ugyanazokat mantrázva:

  • Idén sem adtad ki a könyved.
  • Egy hete nem írtál egy betűt sem.
  • Két hónapja ugyanaz a könyv porosodik az ágyad mellett.

Fogadalmak, amelyek gyűrött papírkupacok tetejére hullanak, kényszeredett írásaim halmára. Így hát egyetlen újévi fogadalmam maradt: nem fogadok meg semmit. Nem gyilkolom az énidőmet önmarcangolással, és nem állítok fel céldátumokat a határidőkbe fulladó hétköznapokban. Az írás ne legyen keserves kényszer, ne legyen elvégzendő projekt a telefonom naptárjában, sem elvárásokra épülő karriereszköz.

Az írás maradjon szabadon. Ezt kérem tőled, 2020. 

Boldog új évet mindenkinek!

buek_2020.jpg

Photo by

unsplash-logo Kelly Sikkema

A bejegyzés trackback címe:

https://molnarkitti.blog.hu/api/trackback/id/tr3515413262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása